Dr. Damm Andrea pénzügyi jogtanácsos

 

Mit Tegyek? - Javaslatok deviza-hiteleseknek - 2013.07.17

       

      5. Autóhitel ügyek              4. Végrehajtás után             3. Még tudok fizetni

 

          IRATMINTÁK

   2. Közjegyző felhívása    1. Közjegyző kötelessége       LETÖLTÉS-I.   -II

 

 

---

 

     Damm Andrea Baján        Damm A. Kaposváron  

  

 

 

--------------------------------------------------------------------------

 

 

Tisztelt Közjegyző!

 

Mint Ön is, minden bizonnyal értesült arról, hogy a Kúria 2013.07.04-én a Gfv.VII.30.078/2013/14. számú ítéletében ( http://lb.hu/hu/sajto/kuria-gfvvii30078201314-szamu-kozbenso-itelete-melyben-deviza-alapu-kolcsonszerzodesben-az ) Kimondta, hogy SEMMIS, azaz érvénytelen az a devizás hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza az árfolyam rés mértékét, azaz a vételi és az eladási árfolyam különbségét %-os mértékben feltüntetve.

Ez tulajdon képpen minden deviza alapú jelzálog szerződésre vonatkozik, hiszen alig van olyan szerződés, amiben egyáltalán megemlítették hogy a vételi és az eladási árfolyamok között különbség van, nem hogy a törvény szerint, megfelelően feltüntették volna.

"Mindezekre tekintettel a Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni." - részlet a Kúria ítéletéből

(2005.01.01 - 2010.06.10-ig hatályban lévő) HPT 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót [THM], a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

A semmisségi állapot mindaddig amíg a bíróság másképpen nem dönt fennáll, ezt Ön sem bírálhatja felül.

Mivel Önnek, a végrehajtási okirat kiállítása előtt, meg kell vizsgálni azt, hogy a tartozás törvényesen létrejött-e, így észre kell vennie, hogy a szerződés formai hibát (hibák tömkelegét) tartalmazza, így nem állíthat ki rá önhatalmúan végrehajtási okiratot. Amennyiben ezt megtenné, a Kjt.10.§ alapján is kártérítésre kötelezhető, ezen kívül fenn áll az okirat hamisítás elkövetésének lehetősége is.

Így kérem Önt, hogy a továbbiakban NE állítson ki végrehajtási okiratot, valamint az eddig kiállítottakat saját hatáskörben vonja vissza, ugyanis ha ezt nem teszi, később több millió forintos kártérítésre ítélhetik. (Itt megjegyzem, 1943 ban a német katonák, tisztek még nem gondolták, hogy lesz Nürnbergi per, mégis volt...)

 

Már több tucat közjegyzőről hallottam, aki visszavont több ezer végrehajtási okiratot, hisz nem akarnak a bankok tisztességtelensége miatt kártérítést fizetni.

 

Tisztelettel és üdvözlettel, várom szíves válaszát!

Papp Péter

 

Ui.1: Tájékoztatásul küldöm Önnek a bankomnak írt panaszlevelet, melyben feltárom, hogy hogyan csaltak a bankok, s felsorolok mintegy tucatnyi semmisségi pontot.

 

https://docs.google.com/file/d/0B_0OyNuI6NzEellORlk3ajVNQjg/edi

 

Ui.2:

Tájékoztatásul küldök egy közjegyzők felelősségéről szerkesztett írást:

... a Kúria döntése hatására felfüggeszthetővé vált jelzáloghiteles devizaadósok ellen indított végrehajtási eljárások megszüntetésében, amit megerősített a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is, aki szerint ez nem jár az adósnak többletköltséggel. Orbán Viktor kormányfő szerint a devizahitel hibás termék.

 

A végrehajtási eljárások akkor is felfüggeszthetők, ha a teljes hiteltartozáshoz képest meglehetősen csekély (az átlagos kölcsönöknél néhány tízezer forintos) az értékkülönbség, amely az árfolyamrés eltérő számításából ered. Ráadásul igen valószínű - mint egyébként az a végrehajtók reagálásából is érzékelhető -, hogy ez az összes deviza jelzáloghitelt érintheti. A Kúria döntése alapján (ami ugyan nem jogegységi határozat, de a bíróságok nagy eséllyel alkalmazni fogják a mostani ítéletben leírtakat) semmis lehet a hitelszerződés, amikor a teljes hiteldíjba nem vették bele a vételi és eladási árfolyam közti különbséget, illetve az árfolyamrés mértékének változtatását nem közölte a bank az adóssal.

 

A Kúria döntése alapján egyértelmű a közjegyzők és azon banki alkalmazottak büntető felelőssége, akik egy általuk kitalált összeg alapján a közjegyzőt megtévesztve kiállításra kerültek a „Végrehajtási Záradékok”. Ezen dokumentumok, közokiratnak minősülnek és a közokirat hamisítás bűncselekmény, és egyértelmű a közjegyzők anyagi felelőssége is.

Ezennel felszólítjuk az összes közjegyzőt, hogy saját hatáskörben, azonnal töröljék az összes általuk kiállított Közjegyzői záradékot.

A közjegyző által kiállított végrehajtási záradék törvénysértő módon került kiállításra, ezért az Adós a Vht. 211.§ (2), a 212.§ (1) és a 31/E.§ (2) bekezdések alapján kéri annak törlését.

 

Közjegyző felelőssége

A közjegyző által kipostázott felmondás -a törvénytelen joggyakorlatban- ítélet értékűvé válik a bank "bemondására". A kioktatás hiánya, a kellékhiányos végzés és az alapján indított jogszerűtlen végrehajtás a közjegyzők felelősségének kérdését is felvetik {Kjtv. 1. § (2) és 3. § (1)} Teljes mértékben megállapított, hogy Alakilag hibás közjegyzői eljárás/határozat (jegyzőkönyv, tanúsítvány) kiállítása.

A felmondás és kézbesítése nem felel meg a közjegyzői határozatok formai és tartalmi követelményének, a Vht. 31/E. § (2) alapján a határozathoz fűződő követelményeket be kellene tartani. Az Adósnak kiküldött felmondás semmiféle jogorvoslati kioktatást nem tartalmaz, ahogy az egy tisztességes határozathoz, avagy súlyos jogkövetkezménnyel járó joghatáshoz ez alapkövetelmény lenne.

Vht. 31/E. § (2) A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a helyi bíróság határozatával azonos hatályú.

Vht. 31/E. § magyarázat: Fontos megállapításokat tett az intézménnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatban. Bizonyos okiratok közjegyzői záradékolását a testület alkotmánysértőnek találta, mert azt a hatályos szabályok alapján nem előzte meg a végrehajtás előfeltételeként megkívánható bírósági vagy garanciát nyújtó közjegyzői eljárás. Önmagában ugyanakkor a közjegyzői végrehajtás elrendelését összeegyeztethetőnek tartotta az alkotmányos előírásokkal, ennek előfeltétele a határozat szerint az, ha a záradékolást a közjegyzőnek a bírósági eljárásokhoz hasonló garanciákkal ellátott eljárása előzi meg.

 

A Tanúsítvány nem a kötelezettektől származik

A Tanúsítvány záradékolásához alkalmatlan, mivel az nem a kötelezettől (Adóstól), hanem a jogosulttól (Végrehajtást kérőtől) származik.

A Tanúsítvány azt tanúsítja, hogy a Végrehajtást kérő a kölcsönszerződést felmondta, de nem azt, hogy a felmondás feltétele bekövetkezett-e, illetve, hogy a felmondást jogszerűen tette-e. Csakhogy a Vht. 21. § (2) bekezdés szerint nem a felmondást kell igazolni, hanem azt a körülményt, hogy a felmondás feltételei fennállnak (beálltak). A felmondás közjegyzői postázása az Adós részére nem pótolja az Adós, mint kötelezett elismerő nyilatkozatát. A Tanúsítvány a Végrehajtást kérőtől származó -és a Nyilatkozatból egyenesen le nem vezethető- összegeket tartalmaz, amelyet a közjegyző a jegyzőkönyvben/Tanúsítványban úgy rögzít, mintha az alapja lehetne a záradék kiállításának.

Visszaélés a záradékolási joggal

Jelen -törvénysértő- joggyakorlat a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozatának rendeli alá azt a körülményt, amelyet kontradiktórius eljárásban lehetne csak jogerőre emelni, illetve a tartozás elismerő nyilatkozatnak megfelelően, ha az adós a felmondást elfogadja, közokiratba foglalni. A közjegyzők azonban a bankok egyoldalú nyilatkozatát a másik fél meghallgatása nélkül jogerőre emelik. Ez a joggyakorlat tipikusan a bírósági peres eljárást megkerülő, a bankok érdekében történő joggal való visszaélés, amely súlyos hátrányt okoz a kötelezetteknek. A jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésével kötött feltétel semmis.

Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

Ptk. 200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek.

Rendelkezünk azzal az alkotmánybírósági határozattal, mely szerint Alkotmánysértő a jogosulti nyilatkozat bemondás alapján történő záradékolása

 

Alkotmánybíróság marasztaló álláspontja

Nem véletlenül mondja ki a Vht. 31/E.§-hoz fűzött indokolás, hogy az Alkotmánybíróság "Önmagában ugyanakkor a közjegyzői végrehajtás elrendelését összeegyeztethetőnek tartotta az alkotmányos előírásokkal, ennek előfeltétele a határozat szerint az, ha a záradékolást a közjegyzőnek a bírósági eljárásokhoz hasonló garanciákkal ellátott eljárása előzi meg. A végrehajtást kérő bemondására (akár a felmondás feltételének beállása, akár a tartozás összegszerűségére tekintettel) elrendelt végrehajtás súlyosan törvény és alkotmánysértő.

Az Alkotmánybíróság a fent idézett törvény indokolásban a korábbi végrehajtási törvényt bírálta az egyoldalú -jogosulti- nyilatkozat alapján záradékolható és végrehajtható törvénytelen joggyakorlat miatt, amely helytelen joggyakorlatot a közjegyzők ismét visszacsempésztek az 1994. évi Vht. után is.

Alkotmánysértő a jogosulti nyilatkozat záradékolása

E körben az Adósok a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatból az alábbiakat emelik ki:

Az indítványozó kifogásolja, hogy meghatározott közületi és gazdálkodó szervek esetleges téves tartozás-kimutatását a közjegyző végrehajtási záradékkal láthatja el.

Az Alkotmánybíróság a rendelkezést megsemmisítette, a közjegyzők azonban ismét visszatértek a jogosulti nyilatkozat alapján elrendelhető záradékoláshoz. Ezen eljárás sérti az Alkotmány 8. §-át, mely szerint a Magyar Köztársaság elismeri, tiszteletben tartja és védi az ember alapvető jogait, továbbá az Alkotmány 54. § (1) bekezdését, mely szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz, valamint az Alkotmány 59. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog.

Minden esetben a törvénysértő módon kiállított végrehajtási záradékot törölni kell a Vht. 211. § (2) alapján.

Teljes mértékben megállapítható a törvénysértő körülmény, mint ahogy a közjegyzők a Nyilatkozatban tisztességtelen szerződési feltételeket és hamis adatokat rögzítettek.

A közjegyzők a Nyilatkozatban nem vették figyelembe a Hpt. fogyasztási kölcsönre vonatkozó rendelkezéseit, valótlan adatokkal jegyeztek ellen okiratokat.

A végrehajtási törvény indokolása is kiemeli a semmis szerződés kizárását a záradékolás köréből! Vht. indokolás 20-23.§: Minthogy csak olyan okirat végrehajtási záradékolása indokolt, amely - az okiratot kiállító szerv jellegére is figyelemmel - kellő biztosítékot jelent abban a tekintetben, hogy a benne foglalt követelés valóban fennáll, a Javaslat mindenekelőtt a közjegyzői okirat alapján teszi lehetővé a bírósági végrehajtást. Ahhoz, hogy a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lehessen ellátni, egyes adatoknak magából az okiratból kell kitűnniük, emellett egyéb feltételekre is szükség van. Végrehajtási záradékkal az olyan közjegyzői okirat látható el, amelyben fel vannak tüntetve a Javaslatban felsorolt tartalmi elemek. Ezek közül a teljesítési határidő lejárta magából az okiratból megállapítható. Arra a feltételre vonatkozólag azonban, amely szerint a közjegyzői okiratba foglalt követelésnek bírósági végrehajtási útra kell tartoznia, az okirat tartalma csak kiindulásul szolgál, amennyiben a felsorolt adatokból, különösen a kötelezettség jogcíméből bizonyos következtetést lehet levonni. E feltétellel kapcsolatban azonban a végrehajtási záradékolás előtt más körülményeket is figyelembe kell venni. Így pl. azt, hogy nem tartozik bírósági végrehajtási útra az a követelés, amely semmis szerződésből ered, vagy amelyet bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

A semmis szerződésnél a végrehajtásnak, az okirat záradékolásának törvényi feltétele hiányzik, a követelés csak az eredeti állapot visszaállításával rendezhető, amely nem a végrehajtási eljárásra tartozik.

Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

Közjegyző felelőssége

A közjegyzőnek a Nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásakor hivatalból észlelnie kellett volna, hogy a kölcsön szerződés és a Nyilatkozat tartalma semmis feltételeket tartalmaz. A közjegyző nem tartotta be a működésére vonatkozó 1991. évi XLI. törvényt (Kjtv), amely a közjegyzők működését szabályozza.

Kjtv. 1. § (2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

Kjtv. 3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

 

Banknak üldött panaszlevél

 

 

 

 

---